Az idei őszi hétvégi természeti iskola színhelye ismét csak Jizbice, témája a magyarok letelepedése volt. Ők kezdetben nemezjurtákban laktak, így tehát mi is kipróbáltuk a nemez használati tárgyak (tarsolyok, karkötők, stb.) készítését. Megtudtuk azt is, hogy az akkori magyarok európaszerte híresek voltak bőrből készült nyergeikről, lószerszámaikról, dísztárgyaikról. Ezen a hétvégén a gyerekek is ízelítőt kaphattak a bőrmegmunkálás alapjaiból: szíjakból díszfonással karkötőt készítettek. A korabeli íródeákok szerepében pedig Szent István hiteles aláírásával ellátott, saját nevükre szóló adománylevelet másolhattak eredeti szöveg alapján. Nem hiányzott a tollszár, tus, pecsétviasz, a tekercs átkötését szolgáló zsinórt pedig a helyszínen felállított kötélverőgépen készítették. Az Igricek vezetésével az érdeklődők megtanulhattak két, Szent Istvánhoz kötődő éneket is.
A kicsik, mint rendesen, a foglalkozásokon korukhoz mérten vettek részt: nemezből golyókat, kígyókat, ujjbábokat készítettek, papírból állatokat ragasztottak, melyeket felhasználtunk az „Én elmentem a vásárba…” című dal játékos dramatizálásához. A fennmaradó időt játékkal, énekkel, tánccal és a népi hangszerekkel való ismerkedéssel töltöttük.
Fotók a 2006. októberi Jizbicei erdei iskolából (fényképezte: Serédi Laci)